| Komplex vállalati technológia fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretein belül |
2010-ben ismét meghirdetésre kerül - az Új Széchenyi Terv irányaival összhangban - a Gazdaságfejlesztési Operatív Program harmadik legmagasabb támogatási összegű támogatását kínáló GOP-2010-2.1.1/C „Komplex vállalati technológia fejlesztés” című pályázati kiírás. A támogatási konstrukció keretében legalább 150 millió, de legfeljebb 400 millió forint igényelhető, és a megítélt támogatás 25%-a vehető igénybe előlegként.
|
| Bővebben... |
IQ vizsgálatIQ teszt részletes tájékoztató Az IQ a különböző tesztek közül a legismertebb teszt, s talán a legnagyobb érdeklődés ezt a tesztet övezi. Az magyarázat valószínűleg az, hogy az IQ tesztek a teljesítmény tesztek közé tartoznak, ezért a kitöltése egyfajta megmérettetés, aminek jó eredményével dicsekedni, gyengébb eredmény esetében pedig lehet bagatellizálni azt. A mai média uralta világban az IQ kicsit túl van dimenzionálva (vetélkedők, MENSA klub stb.), de az IQ tekintetében ma is élénk vita folyik, hogy tulajdonképpen mit is tekintünk IQ-nak, s mit is lehet azzal a valamivel kezdeni, amit mérünk. A megértéséhez érdemes visszamenni az eredethez. Az IQ tesztek mintegy 100 éve jelentek meg a pszichológiában, s az elmúlt 100 év során sok tekintetben módosultak, de módszer tekintetében megfelelnek Alfred Binet eredeti tesztjének. Binet a század elején a francia kormány megbízásából a gyermekek intellektuális képességeit vizsgálta az iskola érettség ellenőrzése céljából, s elmélete arra épült, hogy a gyerekek a különböző életkori szakaszokban más-más szinten teljesítenek, s ennek alapján Binet minden életévhez hozzárendelt egy standardizált átlag szintet, s ehhez viszonyította a vizsgált gyermek képességeit. A használt fogalmai a „mentáliskor” (MK) és az „életkor” (ÉK), melyek viszonyát vizsgálta. Binet eredetileg nem hányadost, hanem különbséget nézett, azaz, azt nézte, hogy eltér-e a mentális kor a valós életkortól, tehát Binet csak a két jellemző különbségét, és nem hányadosát nézte. Néhány évvel Binet halála után Stern alkotta meg magát az „Intelligencia Hányados” (Intelligence Quotient) fogalmát, ami nem más, mint a „mentáliskor” (MK) és az „életkor” (ÉK) hányadosa, szorozva 100-al. Képletben: IQ=(MK/ÉK)*100 Így értelmezhető, hogy vannak olyan gyerekek, akiknek az IQ pontszáma 200 körül is mozoghat – ilyen esetben a mentális kor (gondolkozás fejlettsége, problémamegoldó készséges stb.) kétszerese az életkornak. Tehát pl., ha egy 8 éves gyermek egy 16 éves szintjén teljesít. A felnőtt korosztály részére ezen elv alapján viszont nem lehet IQ tesztet készíteni, hiszen a felnőtt „korok” során a szellemi képességek ilyen értelemben nem köthetők életkori szakaszokhoz (gondoljunk arra, hogy a felnőtté válás, a tanulás sok esetben 18 éves korral befejeződik), azaz a felnőtteknél nem beszélhetünk elkülöníthető mentális korról és életkorról, ezért az IQ mérésére olyan különböző standardizált teszteket alkottak, melyek az eredmények transzformációjával határozzák meg az IQ pontszámot. Az intelligenciahányados általában azt mutatja meg, hogy egy adott környezet mennyire tartja intelligensnek az egyént, ami egyébként utal arra is, hogy mennyire képes a tesztalany eligazodni az őt körülvevő világban. Megfigyelhető, hogy ha valaki kultúrát vált, a hányadosa 5-10 pontot esik új környezete szerinti vizsgálatban. Érdekes kérdést jelent az IQ értelmezésében, hogy nincs szignifikáns összefüggés egy ember sikere és mért intelligencia pontszáma között, azaz, vannak alacsony pontot elért nagyon sikeres, s nagyon magas pontot elért nagyon „sikertelen” emberek. Ennek megfelelően az IQ mérése önmagában semmiképpen nem alkalmas a sikeresség, vagy a kudarcra ítéltség megítélésére. Ezzel együtt, pl. a munkahelyi kiválasztásban igen gyakran szerepel, hiszen az „egyéb” jellemzők megléte esetében a magas IQ pontszám jól körülhatárolható előnyökre utal, tehát kombinálva más vizsgálatokkal, segíthet a legideálisabb jelölt kiválasztásában. Kétségtelen tény, hogy a magas IQ pontszám esetében elvárható a gyorsabb reakció, a magasabb szintű általános műveltség, a nagyobb tájékozottság, mint egy markánsan alacsonyabb szintnél. S kétségtelen, hogy a nagyon alacsony pontszámok esetében mentális betegségről beszélünk. Az IQ tesztek esetében különböző szinteket definiáltak, melyek a következők
Esetünkben a munkahelyi beválás tekintetében fontos információkat hordozó IQ tesztek akár nyomtatott, akár online formában elérhetők. Módosítás: (2010. Augusztus 27. Péntek, 06:40) |
